Tévhit: Az elektromos autók nagyobb valószínűséggel gyulladnak ki, mint a benzines társaik
Íme egy mítosz, amely logikusnak tűnhet. Úgy tűnik, hogy az elektromos járművek nagyobb valószínűséggel gyulladnak ki, mint a benzines társaik. Készült néhány tanulmány erről, de mindegyik azt bizonyította, hogy ez nem igaz. A gáz egyszerűen gyúlékonyabb így nagyobb valószínűséggel gyullad meg, mint egy akkumulátoros autó. Az elektromos tüzek különböznek a gáz által okozott tüzektől, így sok elsősegélynyújtó alkalmazkodik ehhez a változáshoz.
A számok azonban továbbra is azt a tényt támasztják alá, hogy a gázüzemű járművek sokkal nagyobb valószínűséggel gyulladnak ki, mint akkumulátoros társaik, még akkor is, ha az egyes autótípusokhoz igazítják őket.
Tévhit: Az akkumulátor betonra való helyezése lemeríti
Ez egy nagyon népszerű mítosz. Még olyan emberek is, akik egész életükben szerelőműhelyekben dolgoztak, osztják ezt a legendát, miszerint az akkumulátor betonra fektetve elveszíti töltő képességét. Mint kiderült, ennek a mítosznak van némi alapja, vagy legalábbis régen volt. Mielőtt az akkumulátorházat a ma használt kemény burkolatokba építették, nem volt ritka, hogy a beton vagy a nedves padló miatt az akkumulátor lemerült.
Ma azonban ez egyszerűen nem így van, így a beton semmilyen módon nem befolyásolja negatívan az autók akkumulátorait. Ha az akkumulátor lemerül betonon hagyva, akkor valószínűleg túl sokáig volt ott.
Tévhit: Tankolj felmelegedés előtt
Ez a mítosz minden alkalommal felbukkan, amikor a gázárak emelkedni kezdenek. A mítosz szerint a kora reggeli tankolás, szemben a nap közepével, amikor sokkal melegebb van, több gázt ad. Ennek az az oka, hogy a gáz kitágul, ha meleg van, és lecsapódik, ha hideg. Nagyon valószínűtlen azonban, hogy ez a mítosz igaz, mivel a gázt föld alatti tartályokban tárolják, amelyeket általában nem befolyásol a külső hőmérséklet.
És még abban a nagyon valószínűtlen esetben is, ha olyan hideg lesz, hogy az hatással lesz ezekre a tartályokra, a legtöbb talált forrás szerint valószínűleg csak néhány forintot spórolsz meg.
Tévhit: Jó, ha törlöd az olajszűrőt
Van egy tévhit, miszerint mindig le kell törölni az olajszűrő fedelét, mielőtt beszereled az autódba vagy a teherautódba. Ez valószínűleg nem lepi meg a legtöbb embert, főleg nem azokat, akik cseréltek már korábban olajat. Ennek a legendának semmi alapja nincs. Csak akkor kell tisztára törölni az olajszűrő tetejét, ha az beleesik a szennyeződésbe, miközben megpróbálod felcsavarni.
Beszerelés előtt kend be egy kis régi olajjal a gumitömítő a tetejét, hogy az jól tömítsen, amikor becsavarod. Ennek elmulasztása a tömítés kilazulását eredményezheti.
Tévhit: Egy autó indításához több benzin kell, mint alapjáraton
A legtöbben kerültünk már olyan helyzetbe, amikor annyira kevés volt a benzinünk, hogy kénytelenek voltunk a fejünkben félkész számításokat végezni arról, hogy a benzintakarékosság érdekében kapcsoljuk ki vagy hagyjuk-e az autónkat alapjáraton. A régi mondás azt tartja, hogy egy autó beindítása több benzint fogyaszt, mint alapjáraton járatni. Vajon igaz ez? És mit csináljunk legközelebb, amikor valakire várunk, és az a benzinmutató kiakad?
Kiderült, hogy érdemes leállítani az autót, ha 30 másodpercnél tovább várakozunk. Ennek az az oka, hogy az újabb üzemanyag-befecskendezéses járművek nem fogyasztanak sok benzint az indításhoz.
Tévhit: Ne használj telefont, amikor tankolsz
Lehet, hogy már nem minden benzinkút szivattyúján vannak, de továbbra is találkozhatsz olyan szivattyúkkal, amelyeken olyan jelzések vannak, hogy ne használd a telefonod tankolás közben. Kiderült azonban, hogy ezek a jelek, mint sok más mítosz a listán, már nincsenek érvényben. Amikor a telefonok nagyobbak voltak és nagy antennákkal rendelkeztek, fenn állt a veszélye annyak, hogy szikra keletkezik és felrobban a kút.
Ma már ez egyszerűen nem aktuális. A mai telefonok tökéletesen használhatók a benzinkutaknál. Több kutató, és még a "Mythbusters" című műsor is foglalkozott már ezzel, és bizonyították, hogy nem a mobiltelefonok nem okoznak robbanást.
Tévhit: A márkától eltérő üzemanyag károsíthatja a járművet
Attól függően, hogy hol élsz, nagy az esély annak, hogy egy nagy nevű benzinkúton, például a Chevronnál vagy a Shellnél tankolsz. Azonban a nagynevű olajbenzinkutakon kívül vannak más lehetőségek is. Valamilyen oknál fogva a kisebb benzinkutakról gyakran azt gondolják, hogy káros hatású benzint árulnak. Az igazság az, hogy a kis benzinkút valószínűleg ugyanazoktól az üzemektől szerzi be a benzint, mint a nagyok. Az egyetlen különbség a két adalékanyag mennyiségében van.
A nagynevű benzinkutak általában több adalékot tesznek az özemanyagba, de a kisebb benzinkúton sincs semmi baj a benzinnel. Az egyetlen probléma a gáz minőségével akkor merül fel, ha a tartályok nincsenek megfelelően karbantartva, és ez ugyanolyan könnyen előfordulhat a nagyobb cégeknél is.
Tévhit: A kisebb autók mindig üzemanyag-hatékonyabbak
Logikus, hogy a kisebb autók mindig üzemanyag-hatékonyabbak, mint a nehezebb, erősebben felszerelt társaik. És az igazság az, hogy általában ez az igazság. Azonban azt is fontos elmondani, hogy a motorok üzemanyag-hatékonysága nagyot fejlődött az elmúlt években, így a nagyobb SUV-k és a teherautók sokkal üzemanyag-hatékonyabbak, mint hat-hét évvel ezelőtt. A könnyebb súlyuk miatt, általában a kisebb autók nagyobb előnnyel indulnak ebben a kategóriában.
Természetesen vannak kivételek a szabály alól, egyes hibrid motorokkal és üzemanyag-takarékosabb technológiával felszerelt SUV-k és teherautók jobb eredményeket érhetnek el, mint kisebb riválisaik.
Tévhit: Használhatsz növényi olajat dízel helyett
Ez egy elég régi mítosz, de azt hirdeti, hogy a dízel helyettesíthető zöldségekkel. Kiderült, hogy ha elég bátor vagy ahhoz, hogy kipróbáld ezt, valószínűleg egy régi traktoron még műküdni is fog. A dolgok azonban azóta megváltoztak, és a növényi olaj használata az új fényes dízel teherautódban valószínűleg sok kárt okozna. De csak azért mondjuk, mert nem vagyunk elég bátrak ahhoz, hogy kipróbáljuk.
A növényi olaj viszkozitása túl sűrű a legtöbb újabb motorhoz, míg a régebbi dízelmotorok sokkal kevésbé voltak bonyolultak, és bármitől függetlenül tovább tudtak működni.
Tévhit: Az autók Start-Stop rendszere sok üzemanyagot fogyaszt és lemeríti az akkumulátort
Sokan kifejezetten utálják a start-stop rendszereket, így nem meglepő, hogy ebben a témában is születtek mítoszok. Ezek általában azzal kapcsolatosak, hogy a start-stop rendszerek több üzemanyagot használnak, tönkreteszik az indítókat, és kiürítik a folyadékot az autó akkumulátoraiból. Azért vagyunk itt, hogy elmondhassuk, a start-stop rendszerek, bár bosszantóak, valójában nagyobb üzemanyag-hatékonyságot eredményeznek. Ezen túlmenően ezeken az autókon az önindítók általában jól működnek, a mérnökök gondoskodtak ezekről a beállításokról.
Ezek a rendszerek igénybe veszik a normál akkumulátorokat, de a legtöbb start-stop rendszert használó autó általában speciális akkumulátorral rendelkezik, így ezek a járművek megkövetelik, hogy ugyanolyan típusú akkumulátort vásárolj, amikor eljön a csere ideje.
Tévhit: Mosogatószappannal is lemoshatod az autódat
Íme egy meglehetősen megosztó mítosz. Használható-e mosogatószer, például a Dawn autómosáshoz? Egy egyszerű Google-kereséssel mindenféle választ kaphatsz, amelyek többsége azt mondja, hogy a mosogatószer nem alkalmas autómosásra. Az igazság valójában ennél egy kicsit bonyolultabb. A mosogatószerek minden bizonnyal segítenek abban, hogy csillogóvá varázsolják a dolgokat. Azonban arról is ismertek, hogy eltűntetik az esetlegesen felvitt viaszfelületeket.
A Consumer Report azt javasolja, hogy olyan szappant használj, amelyet kifejezetten autómosásra készítettek, mert figyelembe véve, hogy egy fényezés milyen költséges lehet, érdemes lehet megfogadni az ajánlásunkat.
Tévhit: Az alumínium biztonságosabb, mint az acél
Az elmúlt években sok gyártó váltott át acélból készült autóalkatrészekről alumíniumból készültekre. Hogy miért? Az alumínium könnyebb, így jobb futásteljesítményt lehet elérni. De melyik a biztonságosabb a vezetők számára? Acél vagy alumínium? Ez utóbbi puhább fém, de lehetővé tette az autógyártók számára, hogy jobb gyűrődésizónákat készítsenek, ami biztonságosabb ütközéseket eredményezett.
Az acélhoz képest az alumínium jobban képes elnyelni az ütéseket. Tehát nagy általánosságban, igen, az alumínium biztonságosabb, mint az acél, ha okos módon használják fel.
Tévhit: A koreai autók rossz minőségűek
Ez egy másik olyan mítosz, amely valamiféle igazságon alapulhatott régen. Annak ellenére, hogy versenytársaikhoz képest még mindig viszonylag olcsók, a koreai márkák, mint például a Hyundai vagy a Kia, valóban nagyon jó minőségű autókat gyártanak. Persze ez nem feltétlenül volt mindig így, és lehet, hogy innen indult ez a mítosz is. De manapság sok autójuk elég jól teljesít, különösen, ha az árukat is figyelembe vesszük.
Valójában 2019-ben a JD Power azt mondta, hogy a koreai autógyártók a minőség terén felülmúlják amerikai és európai riválisaikat a Wired szerint. A koreai autókat, az amerikaiak, majd a japán autógyártók, utána az európaiak követték, ami önmagában is meglepő.
Tévhit: A csomagtérajtó leeresztése üzemanyagot takarít meg
Ez egy másik régi mítosz, bár nem vagyunk egészen biztosak benne, hogy ez honnan származik. Talán logikus azt gondolni, hogy a leengedett csomagtérajtóval történő vezetés csökkenti a légellenállást. Végtére is, a szél nem lassít le, amikor a csomagtérajtó hátuljába ütközik, miközben az úton halad, nem? Nos, kiderült, hogy nem, valójában nem. Valójában a lehajtott csomagtérajtóval való vezetés nagyobb légellenállást okoz.
Nem vagyunk mérnökök, így nem tudjuk pontosan, hogyan működik ez. De a mérnökök már régen rájöttek, hogy a leengedett csomagtérajtóval való vezetés örvényt hoz létre, és ezáltal nagyobb lesz az ellenállás.
Tévhit: A légkondicionáló használata több üzemanyagot fogyaszt
Ez az a legenda, amit a legtöbb ember elhisz. Rekordot dönt a kinti hőmérséklet, de egyesek továbbra is megtagadják a légkondi használatát, mert üzemanyagot akarnak spórolni. De vajon a légkondi használata valóban több üzemanyag felhasználást eredményez? Kiderült, hogy igen. Most nem azt mondjuk, hogy tilos zárt ablakok mellett, kényelmes légkondiban utazni, amikor kint 110 fok van, de tudd, hogy egy kicsit több üzemanyagot használsz.
A felhasznált üzemanyag átlagos mennyisége igen széles skálán változhat a járműtől függően, de láttuk, hogy egyes források alapján akár három mpg-t is elérnek, ami jó kis mennyiség.
Tévhit: A kéziváltós autók jobban működnek benzinnel, mint az automaták
Íme egy másik mítosz, aminek valójában sok tényalapja van. Mielőtt az automaták annyire népszerűvé váltak, mint manapság, a manuálisok jobb választásnak bizonyultak, ha benzintakarékosságról volt szó (és vezetés közbeni szórakozásról, de ne kalandozzunk el). Sajnos azonban manapság az automaták szinte minden tekintetben jobbnak számítanak. Nemcsak üzemanyag-hatékonyabbak, de minden helyzetben jobban tudnak váltani.
Ez azt is jelenti, hogy nagyobb valószínűséggel növelik meg a jármű élettartamát, míg a régebbi automatákról ismert volt, hogy megbízhatatlanok és hajlamosak a tönkremenetelre.
Tévhit: A piros autótulajdonosoknak többet kell fizetniük a biztosításért
Ez egy kicsit furcsa, de a legtöbben hallottátok már korábban is. A mítosz szerint a piros autókra nagyobb biztosítást kell kötni, mint a különböző színű társaikra. Valahol logikus, ha a piros sportautókra gondolunk, de nagyjából ennyi az alapja. Valójában ennek a mítosznak semmi köze nincs a valósághoz. A biztosítótársaságok sokkal megbízhatóbb módszerekkel tudják megállapítani, hogy a gépjármű vezető hajlamos-e a gyorshajtásra vagy balesetekre.
E változók némelyike olyan dolgokat tartalmaznak, mint az autó típusa és a vezető életkora. Mert egy tini egy gyors sportautóval sokkal nagyobb eséllyel száguld, mint egy idősebb sofőr kamionnal vagy terepjáróval.
Tévhit: Az autók képesek megállítani a golyókat
A legtöbb hollywoodi film szerint az autók olyan jók, mint a téglafalak, ha a golyók megállításáról van szó. Valójában ez nem így van. Természetesen ez a golyó kaliberétől függ, de a legtöbb 22-esnél nagyobb kaliber képes átütni az autóajtón lévő fémet. Ez nem jelenti azt, hogy teljesen haszontalanok, mivel lövöldözés esetén mögé lehet bújni.
Természetesen reméljük, hogy senki sem kerül ilyen helyzetbe, aki ezt olvassa, de ha igen, ne feledd, hogy az autó fémje valójában meglehetősen vékony.
Tévhit: Az izomautók nem tudnak kanyarodni
A közkeletű bölcsesség az, hogy az izomautók egy dolgot csinálnak, de azt nagyon jól: egyenes vonalban gyorsítanak. Nos, ez igaz volt akkoriban, amikor szinte minden városban volt húzósáv, de ez most nem annyira aktuális. A mai izomautók több, mint képesek lépést tartani a külföldi társaikkal a pályán. Sokuk pályarekordokat döntött az elmúlt években.
Nem csak ez, anélkül, hogy feláldozták volna az agresszív stílust, a nagy V8-asokat és a hangzásokat, amelyek annyira népszerűvé teszik őket. Persze valószínűleg közeledünk az utolsó korszakhoz, amelyben V8-asokat láthat majd az utakon.
Tévhit: A visszaút rövidebb, mint az oda vezető út
Ez nem annyira mítosz, mint inkább olyasvalami, amit mindenki tapasztalt már. Ha valaha is azt gondoltad, hogy a visszaút sokkal gyorsabb volt, mint az odavezető út, akkor tudod, miről beszélünk. Valójában neve is van: visszaút effektus. A kutatók ennek több különböző okára is rámutattak már, többek között arra is, hogy milyen ha valaki ismeri a terepet, vagy arra is, hogy milyen, amikor arra vágyik, hogy elsőként érjen oda.
Ez utóbbi minden bizonnyal érthető, mivel az idő sokkal lassabban telik, amikor folyamatosan nézed az órát, vagy arra vársz, hogy eljuss valahova. Gondolj csak vissza az általános iskolára.
Tévhit: Az elektromos autók drágábbak, mint a gázüzemű autók
Ez egy olyan mítosz, amely elég egyértelműnek tűnik. Az elektromos járművek drágábbak, mint gázüzemű társaik. Ez csak attól függ, honnan nézed. Az elektromos járművek átlagos előzetes ára, szinte mindig több lesz, mint egy gázüzemű autóé. Azonban az elektromos autók, jobban jobban őrzik értéküket, mint a gázüzemű autók.
Azt is érdemes megjegyezni, hogy az elektromos autók általában sokkal kevesebb karbantartást igényelnek, mint a gázüzemű autók, bár ha karbantartást igényelnek, arra kell számítani, hogy egy minősített márkakereskedéshez kell menni, így az árak magasabbak lesznek.
Tévhit: Az elektromos autók akkumulátorai csak pár évig bírják
Személyesen még nem hallottunk erről, de úgy tűnik, az a mítosz kering, hogy az elektromos autók akkumulátorai néhány év után beadják a kulcsot. Azonban, amint az várható volt, ez nem igaz. A JD Power szerint az elektromos autók akkumulátorainak túlnyomó többsége körülbelül 10-20 évig bírja. Ez a szám azonban ingadozhat attól függően, hogy az autót milyen környezetben vezetik és tárolják.
A JD Power szerint az elektromos autók akkumulátorai nem teljesítenek olyan jól melegebb éghajlaton, de még így is jóval tovább bírják, mint amennyiről a legenda szól.
Tévhit: Az elektromos autókhoz használt ásványok kitermelését gyerekek végzik
Ez kicsit bonyolult. Az elektromos járművek gyártásához használt ásványok túlnyomó többségénél nincs szó gyermekmunkáról. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne létezne ez a jelenség. Az Egyesült Államok Munkaügyi Minisztériuma szerint a Kongói Demokratikus Köztársaságban gyerekek vettek részt a kobalt kitermelésében. Az ott bányászott kobaltot valószínűleg a telefon akkumulátorától az autó akkumulátoráig mindenhez felhasználták.
Aggodalomra ad okot más területek bányászati körülményei is. Az elmúlt években azonban egyre nagyobb a figyelem övezi ezt a területet annak érdekében, hogy megtiltsák az ezekből az országokból származó ásványok bejutását az ellátási láncba.
Tévhit: A sávváltás segít a gyors haladásban
Ez a monda biztosan meg fogja osztani az embereket. A sávváltással gyorsabban eléred az útcélodat, mint ha a saját sávodban maradsz? Természetesen ez a helyzettől függ, de a legtöbb kutatás kimutatta, hogy az esetek többségében a sávváltás valójában nem segít gyorsabban haladni, így nem fogod gyorsabban elérni az úticélodat.
Azonban, mint minden másnál, itt is vannak olyan esetek, amikor a sávváltás valószínűleg segít az úticél gyorsabb elérésében.
Tévhit: Ha egy jármű benzintankjára lőnek, az robbanást okoz
Az autókkal kapcsolatos hollywoodi közhelyek közül talán a leglogikusabb az, ha rálőnek a benzintartályra az felrobban. Sajnos azonban ez egyszerűen nem igaz. Ha nem hiszel nekünk, a "Mythbusters" ugyanezt a mítoszt tesztelte korábban. A következtetésük az volt, hogy ez egy olyan mende-monda, aminek nincs valóság alapja, így nem lehet félelmetes robbanást létrehozni egy autó benzintankjának meglövésével.
Wikimedia CommonsStill, nem javasolja, hogy saját magad próbáld ki ezt a legendát. Ne lövöldözz benzintartályokra. Vannak olyan források, amelyek azt állítják, hogy a nyomjelző körök működnek.
Tévhit: A hűtőfolyadékot nem kell cserélni
Bárki is találta ki ezt a mítoszt, egyszerűen csak kárt akart okozni az autódban. Noha nem kell olyan gyakran cserélni a hűtőfolyadékot, mint az olajat, de rendszeresen ellenőrizni kell a mennyiséget, különösen, ha olyan helyen élsz, ahol kemény a telek vannak. Javasoljuk továbbá, hogy ötévente vagy 30 000 mérföldenként teljesen cseréld ki.
Ha nem teszel így, a vezetékekben lévő összes víz megfagyhat, és az autó felforrósodhat, ami az egyik legrosszabb dolog, ami történhet a motorral.
Tévhit: A nitrogén jobb az abroncsaidnak, mint a levegő
Egy régi tévhit szerint a nitrogén valóban jobb az abroncsoknak, mint a levegő. Ebben van némi igazság, bár inkább attól függ, hogy milyen autótulajdonos vagy. A nitrogén használata sokkal kisebb deflációt eredményez az idő múlásával. Az abroncsnak is jobb, mivel a levegő több nedvességet tartalmazhat, mint a nitrogén. Ugyanakkor sokkal drágább is.
Egy gumiabroncs nitrogénnel való feltöltése akár 30 dollárba is kerülhet. Tehát mindaddig, amíg rendszeresen ellenőrzöd a gumiabroncsok légnyomását, a legtöbb embernek nincs oka nitrogén használatára.
Tévhit: Egy autó akkumulátora több, mint öt évig bírja
Ez egyfajta meglepő tény, de az AAA szerint az emberek körülbelül 42%-a gondolja úgy, hogy az akkumulátorok alapvetően akár öt évig is kitartanak. Valójában soha nem gondoltunk rá, de az igazság az, hogy az akkumulátorok általában háromtól öt évig bírják, de lehet ennél kevesebb is. Ez a szám a vezetési szokásoktól és a lakóhely éghajlatától függően, nagymértékben változhat.
Röviden, a legtöbb akkumulátor nem éri el ezt az ötéves küszöböt, így el kell kezdeni spórolni arra a napra, amikor az akkumulátor végleg lemerül mert rádiót hallgattál az autó leállítása nélkül.
Tévhit: A gumiabroncsokat nem kell cserélni, amíg el nem érik a 2/32-t
Az alapszabály az, hogy a gumiabroncsokat akkor kell cserélni, ha a futófelületük eléri a 2/32-t. Sok államban ez a törvény által meghatározott határ is. De valójában ez a legjobb a gumiknak? Az igazság az, hogy a gumiabroncsok tapadás képessége sokkal hamarabb lecsökken, mint ez az érték. Az AAA megállapította, hogy a gumiabroncsok tapadása nedves időben, körülbelül 4/32-es futófelülettel már elég rossz, ezért azt javasoljuk, hogy 4/32-es érték körül cseréld le őket.
Ha úgy döntesz, hogy egy kicsit tovább vársz, légy tudatában annak, hogy a futófelület kevésbé fog tapadni, ami balesetveszélyes.
Mítosz: A kabriók halálcsapdák
A közkeletű bölcsesség régóta úgy tartja, hogy a kabriók sokkal veszélyesebbek, mint keménytetős társaik. Logikus, nem? Ha eltávolítják az egész tetejét és az összes fémet, akkor biztosan elveszíti az autó a szerkezeti integritását és a vele járó biztonság egy részét is. A későbbi kabrió modelleken végzett kutatások azonban azt mutatják, hogy ugyanolyan biztonságosak, mint a keménytetős autók, beleértve az azonos típusú autókat is.
Ennek az lehet az oka, hogy az autógyártók megerősítik a kabriókat, néha még bukókereteket is adnak hozzá, ha nagy teljesítményű autóról vagy terepjáróról van szó. Bármi legyen is az ok, a kabrió vezetői megnyugodhatnak.
Tévhit: A nagyobb motorok automatikusan nagyobb teljesítményt jelentenek
Bizonyára volt idő, amikor a motor mérete a puszta lóerővel volt egyenlő. Azonban amint azt sok autórajongó tudja, ez már nem mindig van így manapság. Csak annyit kell tenned, ha a kis motorú járművednek nagyobb lendületet akarsz adni, hogy egy turbófeltöltőt adsz hozzá, amivel valószínűleg lépést fogsz tudni tartani a nagyobb motorral rendelkező autókkal is. Természetesen ugyanezt megteheted egy nagy V8-assal is.
Csak annyit mondunk, hogy egy kis motor már nem feltétlenül egyenlő a csekély lóerővel és sebességgel, főleg akkor nem, ha megfelelő autótípussal párosítják.
Tévhit: Az AWD és a 4WD autók jobban törnek, mint a 2WD autók
Ennek a mítosznak van alapja, ha belegondolunk. A mítosz szerint az összkerékhajtású vagy 4WD-s autók jobban törnek, mint a 2WD-s autók. De a helyzet az, hogy ez nincs így. Minden autó ugyanannyi fékkel van felszerelve, függetlenül attól, hogy AWD vagy 2WD. Valójában a járműbe szerelt fékek minősége, valamint a gumiabroncsok típusa jelenti a különbséget.
Például a nagyobb rotorral vagy nagy teljesítményű fékbetétekkel rendelkező járművek sokkal gyorsabban fognak megállni, mint a hagyományos olajfékbetétekkel felszerelt járművek. Ugyanez mondható el a teljesítmény abroncsokról.
Tévhit: Az ABS segíti fékezést
Az ABS vagy blokkolásgátló fékek szinte mindenhol jelen vannak a modern autók világában. Valójában 2004 körül váltak törvényileg kötelezővé. Az ABS alapvetően megakadályozza, hogy a kerekek teljesen lefagyjanak, amikor benyomod a féket, így egy kicsit nagyobb irányítást biztosít a vezetőnek. De vajon valóban jobban segítik az autó fékezését? Nos, az Országos Közúti Közlekedésbiztonsági Hivatal szerint igen is meg nem is. Úgy találták, hogy nedves időben 14%-kal rövidebb féktávot biztosítanak a járműveknek.
Azonban azt is megállapították, hogy normál, száraz körülmények között egyáltalán nem befolyásolják a féktávot. Szóval, úgy gondoljuk, ezt a mítoszt csak félig érdemes elhinni.
Tévhit: Érdemes alulfújni a gumiabroncsokat a simább utazás érdekében?
Ez a mítosz azt állítja, hogy ha gumiabroncsok alul vannak fújva, az valójában sokkal simább vezetést eredményezhet. Logikus, mivel a teljesen felfújt gumik biztosan lassabb utazást jelentenek, nem? A válasz valójában igen, a gumiabroncsok alulfújása kissé simább vezetést biztosít. A Tire Review Magazine szerint azonban valószínűleg nem éri meg, mivel a gumiabroncsok meghibásodásának és repedésének legfőbb oka valójában az alulfújás.
Ha kevesebb levegő van a gumiabroncsokban, az azt jelenti, hogy az abroncs nagyobb része érintkezik az úttal, ami nagyobb súrlódást és hajlítást jelent, ami viszont durrdefekthez vezethet.
Tévhit: Egy gyors indítás eljesen felélesztheti a lemerült akkumulátort
Nem vagyunk teljesen biztosak abban, hogy ez a mítosz honnan származik, de a mítosz szerint az indítás teljesen feltölti a lemerült akkumulátort. Sajnos, ez nem így van, különösen, ha eljött az ideje egy új akkumulátornak. Az egyetlen dolog, amit egy indítás tesz, az az, hogy elegendő erőt ad a jármű indításához. Javasoljuk, hogy indítás után hagyd járni a járművet, vagy ha teheted, hajts vele körbe-körbe egy kicsit, hogy a generátor végezze a dolgát.
Az akkumulátort csatlakoztathatod egy akkumulátortöltőhöz is, és hagyhatod, hogy az töltse az akkumulátort. A legtöbb, és még a legtöbb ugrásindító is megmutatja az akkumulátor feszültségét.
Tévhit: A hűtőfolyadékot az olajjal kell cserélni
Ez nem túl lényeges, mivel sok olajcsereműhely automatikusan kicseréli a hűtőfolyadékot is, vagy legalábbis minden olajcsere alkalmával ellenőrzi, de szükség van rá egyáltalán? A mítosz szerint minden olajcsere alkalmával hűtőfolyadékot kell cserélni. Az igazság azonban az, hogy valójában csak ötévente vagy körülbelül 30 000 mérföld után kell átöblíteni és cserélni a hűtőfolyadékot.
Az vizsont igazán fontos, hogy időnként ellenőrizd a hűtőfolyadék szintjét, hogy megbizonyosodj arról, hogy nem fogyott ki, vagy nincs-e szivárgás valahol.
Tévhit: Az autóknak fel kell melegedniük, mielőtt hideg hőmérsékleten vezetnéd őket
Ez egy meglehetősen átható mítosz, és valójában van egy szórakoztató háttértörténete. A mítosz az, hogy hagyni kell alapjáraton felmelegedni az autót, mielőtt elindulnál, különösen, ha nagyon hideg van odakint. Ez igaz volt valamikor, amikor a járműveket karburáltak. Ha a nap folyamán nem hagytad felmelegedni az autódat, előfordult, hogy az úton haladva leállt.
A modern üzemanyag-befecskendezéses motorok azonban megszüntették ezt az igényt. Teljesen rendben van, ha a hidegben beindítod az autót, hacsak nem akarod megvárni a fűtést.
Tévhit: A 4WD járműveknek nincs szükség hógumira
Ez az, amiről egészen biztosak vagyunk abban, hogy bárki, aki jártas 4WD-s járművek hóban vezetésében, tudja, hogy ez nem igaz. Az igazság az, hogy bár a 4WD nyilvánvalóan jobb, mint a 2WD hóban és terepen, semmi sem helyettesíti a téli gumikat. Egy 4WD ugyanúgy elakadhat a hóban, mint egy 2WD, ha olyanok a körülmények és viszonylag mély a hó.
Egy 4WD jobban fog reagálni a hóra, ha téligumival rendelkezik, mint egy 2WD téligumis jármű. Ez egyszerűen azért van, mert nagyobb a gyorsulása, az irányítása és általában a tapadása is.
Tévhit: A járműveket márkaszervizben kell szervizelni a garancia fenntartásához
Ez nagy. Sokan úgy gondolják, hogy autójukat márkaszervizben kell szervizelni, hogy megőrizze a jármű a garanciáját. Ez az egyik oka annak, hogy a márkakereskedéseknek sokkal többet kell fizetni, mint a sarkon lévő szerelőműhelynek, ugye? Nos, ez teljesen hibás, mint kiderült. Valójában a Magnuson-Moss Garancia Törvény illegálissá teszi a gyártók számára, hogy megköveteljék az ügyfelektől, hogy a garancia fenntartása érdekében alkatrészeiket vagy szervizközpontjukat használják, a fogyasztói jelentések szerint.
Ha egy kereskedő vagy gyártó a garancia érvénytelenítésével fenyegetőzik, akkor neki kell bizonyítania, hogy egy olajcsere vagy bármi más, amit máshol végeztek az autón, az autó tönkremenetelét okozta.
Tévhit: Mind a négy abroncsot le kell cserélni minden gumiabroncscserénél
A gumik árát tekintve ez eléggé problematikus. A tévhit szerint minden abroncscsere alkalmával mind a négy gumit le kell cserélni. Az igazság az, hogy igazából csak kettőt kell cserélni, ha első vagy hátsókerék-hajtású járművekről van szó. Az AWD-s járműveknél viszont általában mind a négy gumit le kell cserélni. Figyeljetek, AWD-t mondtunk, és nem 4WD-t.
Ez annak az egyszerű ténynek köszönhető, hogy az összkerékhajtású járművek minden abroncsa ugyanannyi forgatónyomatékot kap, és a dolgok összezavarhatnak bennünket, ha van egy különálló abroncs, ami más méretű, mint a többi.